|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 19 találat | lapozás: 1-19 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szente László 2002. április 13.1896 augusztusában állították fel a Brassó feletti Cenken a millenniumi emlékművet. A honfoglalás kori harcos szobra Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba. A szobor 1913 őszéig állt a helyén, ugyanis akkor Vladimir Catarau dinamittal felrobbantotta. A világháborút követően az emlékmű darabjai a brassói Történeti Múzeum tulajdonába kerültek. Szente László építész és Orosz József azt kezdeményezte, hogy a szobor egy részét, a harcos fejét méltó helyre kellene elhelyezni. Ötletüket a brassói Történeti Múzeum vezetősége kedvezően fogadta, s elvben hozzájárult ahhoz, hogy Brassóban újra felállíthassák. A brassói római katolikus belvárosi plébánia udvarára gondolt Szente László. A kezdeményezést támogatja Csiszér Albert pápai prelátus is. /Visszaállítják az ?Árpád-szobrot"? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./2002. november 23.Szente László, az RMDSZ Brassó városi elnökének meghívására Brassóba érkezik a Klézsei Hagyományőrző Csoport, a Csángó Napok alkalmából. November 23-24-én lesz az a hagyományteremtő esemény. A klézsei vendégek műsorukban Lakatos Demeter csángó költő verseitől Petőfi Sándorig szavalnak, zenélnek tilinkával, sötővel, furulyával, énekelnek, táncolnak, guzsalyost mutatnak. Becslés szerint körülbelül 5000-re tehető a Brassóban élő, többnyire már csak vallásában eredetét őrző itt letelepedett csángó. /(Tóásó Áron Zoltán): Csángó napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2002. december 4.A Cenk mindig is szimbóluma volt Brassónak. 1896 augusztusában felállították a Cenk tetején Jankovics Gyula budapesti szobrász munkáját, Árpád fejedelem egyik harcosát ábrázoló szobrot, amely a köztudatban Árpád-szoborként élt. A szobor talapzatát az első világháború előtt dinamittal robbantották, emiatt 1913 decemberében a szobor ledőlt. A keleti határon őrködő szoborkatona feje éveken át a Brassó Megyei Történelmi Múzeum pincéjében volt, idén került ki onnan Szente László városi RMDSZ-elnök, egyházgondnok és Orosz József vegyészmérnök közbenjárásának köszönhetően, és megtekinthető az Evangélikus Egyház brassói központi hivatalában. Ennek udvarára szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt. /Tóásó Áron Zoltán: Még megvan az Árpád-szobor helye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2003. március 26.Márc. 22-én Brassóban a Megyei Küldöttek Gyűlése megválasztotta két évre a megyei RMDSZ-szervezet vezetőségét. Az új megyei elnök Kovács Attila lett, a 333 érvényes szavazat közül 252 szólt mellette, Markó Gábor 59 szavazatot kapott és Simon Sándor 21 jelenlevő bizalmát élvezte. A brassói városi elnök Szente László lett, a megjelentek közül 106 személy szavazott rá. /Megtörtént a tisztújítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./2003. április 19.Templomot emel magának Bogárfalva katolikus közössége. A kis falunak soha nem volt temploma, a hívek a szomszédos Székelyszentkirályra jártak misére. 2000-ben az alig 250 lélekszámú közösség templomépítésbe kezdett. Május 13-án a Fatimai Szűz tiszteletére szentelik fel az új hajlékot. Keller István magyarországi festőművész az utolsó ecsetvonásokat teszi az oltárkép jobbján készülő Szent László-képen. A művész tizenkét templom belső díszítését készítette el, de ez az első munkája Erdélyben. Magyarország határain túl eddig csak a Felvidéken dolgozott. A fatimai jelenést bemutató oltárképet ábrázoló freskó két oldalán Szent István és Szent László királyt örökítette meg a művész. Az egész falu támogatta az építkezést - mondta Benedek Sándor plébános. A székelyszentléleki születésű, Brassóban élő Szente László műépítész ingyen készítette el a terveket. Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes szülőfaluja épülő templomának egy harangot adományozott. /Sarány István: Templom épül Bogárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./2003. május 14.Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel a bogárfalviak fatimai Szűzanyának felajánlott templomát. A Farkaslaka községhez tartozó Bogárfalvának eddig nem volt temploma. Az 1956 és 1992 között 476-ról 274 lélekre apadó község lakosai hisznek a jövőben, mert a jővő számára építettek templomot. A templom terveit a Brassóban élő bogárfalvi Szente László mérnök, bútorzatát és a szentélyt Portik G. Sándor gyergyószentmiklósi tervező, falfestményeit a magyarországi Keller József festette. A templom felszentelése után a falu a helyi kultúrotthonban terített bőséges asztalt a templomszentelő résztvevőinek. /Bajna György: Templomot szenteltek Bogárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./2004. szeptember 30.Brassó megyében a választásokon RMDSZ-parlamenti képviselői tisztségre pályázik: Aranyosi István, Gyűjtő Győző, Kovács Attila, Kovács Csaba Tibor és Nádudvary György, szenátori tisztségre pedig Magdó János, Nedeczky László és Szente László. Október 9-én a Megyei Küldöttek Gyűlésén az elektorok szavazata dönti el a jelöltek sorrendjét. /Brassó megyei képviselő- és szenátorjelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./2004. október 13.Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2004. november 10.A hét végén koszorúzásra került sor a földvári fogolytáborban 1944-1945-ben elhunytak tiszteletére állított emlékműnél. Koszorút helyezett el az emlékműnél a dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet, a megyei RMDSZ vezetősége, Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök, Brassó megyei képviselőjelölt, Szente László, a városi RMDSZ elnöke és Brassó megyei szenátorjelölt, továbbá Szakál András Zsolt, a Brassó megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. /Koszorúzás Földváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2008. március 17.Szente László, brassói műépítész nyilatkozta a sepsiszentgyörgyi Régió Rádiónak, hogy március 15-én Brassóban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Bem József emléktáblát, helyez vissza a tanácstéren, a régi tanácsházával szemben. A csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma, melynek Beder Tibor, nyugalmazott főtanfelügyelő az elnöke, Julianus-díjjal tüntette ki a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzsert – aki anyanyelvi szinten beszéli a magyart. Dan Manolachescu, beutazta azokat a nyugat-európai területeket, ahol a területi autonómiának valamilyen szintű formái megtalálhatóak. Az ott szerzett tapasztalatok révén, népszerűsítette a területi autonómiát, a románok és a magyarok között. Nagy Attila cikkében hangoztatta, a Székelyföld tábla hirdette kizárólagossággal nem nyerünk, csak veszítünk. Szerinte Erdély, Székelyföld számára egy új kultúrát kell kialakítani, erre Bartók Béla életműve a példa. /Nagy Attila, Kökös: Dan Manolachescu és a székely területi autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./2008. április 1.Brassóban ismeretlen tettesek eltüntették a Bem József brassói tartózkodását megörökítő két márványtábla egyikét, jelezte Szente László brassói RMDSZ-elnök, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság helyi titkára. A március 15-én felszerelt táblát lefeszítették a falról. Bem tábornoknak két emlékjelet állítottak az évtizedek során a brassóiak. Az eredeti, német nyelvű táblát az 1930-as évek végén eltávolították, miután 2002 februárjában a brassói Történeti Múzeumban rátaláltak, újra elhelyezték a ház falán. Ez a márványtábla érintetlen, viszont az idén március 15-én a Jacek Paliszewski bukaresti lengyel nagykövet és Kisvári Tamás bukaresti magyar katonai attasé jelenlétében leleplezett, román, magyar, német és francia nyelvű tábla már nincs. „Újat készítünk, a korábbi feliratok mellett pedig Bem anyanyelvén, azaz lengyelül, illetve törökül is megszövegezzük azt” – mondta Szente László. /Benkő Levente: Eltűnt a két hete felszerelt Bem-tábla. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./2011. június 6.Az önkormányzati választásokra és a népszámlálásra készül a Brassói RMDSZKét éve azzal kellett számolnunk, hogy a magyar képviselet nagyon fontos pillére hiányzik: a kormányzati jelenlét. Jóval szûkösebb volt a mozgásterünk, kevesebb az erõforrásunk, foghíjas a politikai és érdekképviseleti arzenálunk. Fontosnak tartom, hogy ezek a tények eszünkbe jussanak, amikor azt kérdezik tõlünk, miért vállaltunk kormányzati szerepet. Azért, hogy a képviselt egyetlen láncszeme se hiányozzon, hogy el tudjuk végezni azokat a feladatokat, amelyekkel közösségünk megbízott - mondta a küldötteknek Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke a hétvégén megtartott Megyei Küldöttgyûlésen. A megyei elnök a szervezet utóbbi két évét összegzõ beszámolójában a magyarlakta települések fejlesztési beruházásairól, az oktatás kérdésérõl, az egyházakkal fenntartott partnerségrõl, a megyei RMDSZ társadalomszervezõi és tanácsadói tevékenységérõl beszélt, és azt is hangsúlyozta, hogy a Brassó megyei szervezet az õsszel kezdõdõ népszámlálásra, valamint a megfelelõ önkormányzati jelöltek kiválasztására összpontosít a közeljövõben. Hegedûs Csilla kulturális ügyekért felelõs fõtitkár-helyettes Kelemen Hunor szövetségi elnök üzenetét tolmácsolta, a Fõtitkárság munkatársai részérõl is sikert kívánt a Brassó megyeiek további munkájához és hozzátette: szórványban az RMDSZ-nek politikai szerepénél sokkal erõsebb a közösségszervezõ és -összetartó szerepe. A küldöttgyûlés résztvevõi módosították a megyei RMDSZ alapszabályzatát és megválasztották a szervezet képviselõit a megyei és országos döntéshozó, illetve ellenõrzõ testületekbe. A Szövetségi Képviselõk Tanácsának megválasztott megyei képviselõje Tóásó Áron Zoltán, Szente László, valamint Géczi Gellért, a Kulturális Autonómia Tanácsban Brassót Petki Pál és Házy Bakó Eszter képviseli. (közlemény) Transindex.ro 2012. november 16.Emléktáblát avattak Áprily Lajos szülőházánEmléktáblát avattak csütörtökön Áprily Lajos brassói szülőházán a költő születésének 125 évfordulója alkalmából, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által második alkalommal megszervezett Magyar Szórvány Napja nevű rendezvénysorozat keretében. A magyar, román és német nyelvű márványtáblát Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és a szövetség helyi vezetői leplezték le. “Áprily Lajos humanista költő volt olyan időszakban, amikor Európa letévedt a humanizmus útjáról, és az Erdélyi Helikon egyik első szerkesztőjeként, intézményépítő tevékenységével Trianon után otthont teremtett az erdélyi magyar irodalom számára” – mutatott rá az emléktábla-avatáson az RMDSZ elnöke. Szente László brassói önkormányzati képviselő az MTI-nek elmondta: jelenleg egy magyar és öt román család lakik a költő szülőházában, de mindegyikük szívesen hozzájárult ahhoz, hogy a házat emléktáblával jelöljék meg. Az emléktáblát az RMDSZ-vezetőkön kívül az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi képviselői is megkoszorúzták. Áprily Lajos 1887. november 14-én született Brassóban, ahol utcát neveztek el róla, és a magyar tannyelvű főgimnázium is a nevét viseli. Az RMDSZ 2011-ben döntött arról, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapján, november 15-én, évente megszervezi a Magyar Szórvány Napját Erdély olyan térségeiben, ahol a magyarság részaránya nem éri el a tíz százalékot. Az első rendezvénysorozat házigazdája 2011-ben Hunyad megye volt. erdon.ro 2015. március 24.Kelemen Kálmán az RMKDM régi-új elnökeA kereszténydemokrata értékek vállalása történelmi szükséglet, mert ezekről bebizonyosodott, hogy érdemes a politika alapjává tenni. Az RMKDM programjának középpontjában az ember egyedisége és megismételhetetlensége, becsületének megőrzése áll, amely jelentős kihívás egy olyan társadalomban, amelynek értékei felhígultak – jelentette ki a mozgalom múlt heti brassói tisztújító kongresszusán Kelemen Kálmán, akit újabb mandátummal bízott meg a testület. 25 év méltóság, becsület és hűség a közjó szolgálatában A Redut Kulturális Központban magtartott kongresszuson, amely a román, magyar és székely himnusszal, illetve dr. Darvas-Kozma József pápai káplán és Incze Sándor nyugalmazott református lelkész közös imájával kezdődött, jelen volt és beszédet mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Bíró Zsolt, az MPP elnöke, George Scripcaru, Brassó polgármestere, Claudiu Coman, a Brassó Megyei Tanács megbízott elnöke, Römer-Ambrus Sándor-Mihály alprefektus. A kongresszust házigazdaként Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke köszöntötte, Marius Obreja szenátor Alina Ghiorghiu és Vasile Blaga üdvözletét tolmácsolta. A tanácskozáson felolvasták Joseph Daul, az Európai Néppárt elnökének üzenetét, amelyben üdvözölte a kongresszus munkálatait, és a mozgalom eddigi eredményeit méltatta. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese levelében támogatásáról biztosította a kereszténydemokrata elvek híveit, és az európai demokrácia jövőjének zálogaként emlegette a keresztény értékeket. Jelen volt még Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, Fejér László, Moldován József, Erdélyi-Dolóczki István parlamenti képviselők, Szente László, az RMDSZ Brassó városi elnöke, az RMDSZ önkormányzati képviselői és polgármesterei. A kongresszuson Wilfried Martens-emlékplakettet nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik a mozgalom partnerei voltak az elmúlt időszakban. A legbiztosabb, amire támaszkodni lehet, a keresztény értékek Kérdésünkre Kelemen Hunor hangsúlyozta: – Az RMKDM egyidős az RMDSZ-szel, a partnerség is 25 éves. A hazai magyar közéletben már a kezdetektől azokat az értékeket vállalta fel, amelyek Európát évszázadok alatt azzá tették, ami ma. Mert az európai kultúrát, civilizációt keresztény hagyományok nélkül el sem tudnánk képzelni. Ezek azok az értékek, amelyek világítótoronyként szolgáltak a morális és gazdasági válságok idején is, és amelyekhez együtt tettük hozzá idehaza a magyar közösség szolgálatát. Az, hogy a szövetség 25 évet megért, azoknak a hűséges embereknek köszönhető, akik kitartottak a szövetség és a kereszténydemokrata értékrend mellett. A választás már a ’90-es évek elején egyszerű volt: az RMDSZ jobbközép alakulat, amelynek vannak különböző platformjai, és amikor az európai politikai pártcsaládok között kellett választani, akkor is nagyon egyszerű volt a választás: a Kereszténydemokrata Unióban, majd az Európai Néppártban képviseljük az erdélyi magyar érdekeket. Azt hiszem, hogy most, amikor a térségben, de általában Európában sok helyen a különböző típusú válságokat élik meg a társadalmak, akkor a legbiztosabb, amire támaszkodni lehet: a keresztény értékek. Ilyen szempontból nagyon fontos az is, hogy erős kereszténydemokrata mozgalom legyen az erdélyi magyar társadalomban, meghatározó legyen akkor is, amikor közpolitikákról, akkor is, amikor társadalmi vagy akár morális értékekről beszélünk. Az RMDSZ ezt a partnerséget akarja erősíteni. Közös cselekvés csak párbeszéddel lehetséges Bíró Zsolt a Népújság kérdésére kijelentette: – Nagy örömömre szolgál, hogy meghívást kaptunk erre a kongresszusra. Azt gondolom, ez a normalitás, nemcsak azért, mert a Kereszténydemokrata Mozgalom, korábban Kereszténydemokrata Párt akár testvérpártjának is tekintheti a Magyar Polgári Pártot. Ha csak a teremben kifüggesztett jelszavakat nézzük – nemzet, haza, család –, mind olyanok, amelyek az MPP programjából is visszaköszönnek. De az is normalitás Erdélyben a magyar politikai szervezetek között, hogy egymás rendezvényeit megtiszteljük, egymást meghívjuk, és próbálunk közös ügyekben közös hangot találni. És hogyan találjuk meg a közös cselekvés lehetőségét, ha nem tartunk fenn párbeszédet egymással? Végig kell gondolni bizonyos dolgokat, mérleget kell készíteni, és vannak dolgok, amiket újra kell gondolni, újra kell tervezni a következő 25 évre, a felelős politika jegyében meg kell találni azokat a válaszokat, amelyekre a közösségnek szüksége van. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2015. március 25.Mattis Teutsch-emléktábla BrassóbanA Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) brassói fiókszervezete élén Szente László városi tanácsossal hosszas előkészületek és egyeztetések után március 17-én négy nyelvű emléktáblát Mattis Teutsch-emléktáblát leplezett le a brassói Hosszú utca 143. szám alatti ház homlokzatán. 2015. november 14.Bakfark Bálint emléktábla avatás2015. november 14-én, a Magyar Szórvány Napján került sor Brassóban, a Rózsák terén, a városban született magyar lantos és zeneszerző Bakfark Bálint zeneszerző és előadóművész, a 16. századi Európa reneszánsz lantmuzsikájának messzi földön híres művelőjének emlékére állított háromnyelvű (magyar, román és német nyelvű) emléktábla leleplezésére. Az emléktábla a Rózsák terén, ma Enescu-tér 8-as szám alatti műemléképület homlokzatán áll. Az ünnepségen Szente László RMDSZ városi tanácsos, az emléktábla állításának ötletgazdája, engedélyeztetésének kivitelezője köszöntötte az egybegyűlteket. Máthé Sándor unitárius címzetes esperes méltatta Bakfark Bálint életművét. Alina Durbacă alpolgármester ismertette a jelenlevőkkel, hogy ezen a téren indították útjára azt a pályázatot is, amely megcélozza, hogy 2021-ben Brassó nyerje meg az Európa Kulturális Fővárosa címet. Méltó helye ez ennek az emléktáblának – mondotta. Cristian Macedonski tanácsos, a német közösséget képviselte a rendezvényen. Hangsúlyozta, hogy a német közösség is magáénak érzi a neves lantművészt, ugyanis a német származású Greff család fogadta örökbe. A leleplezést követően koszorút helyezett el az RMDSZ képviselője Szente László, Alina Durbacă alpolgármester valamint Barabás Emike, az Áprily Lajos Főgimnázium aligazgatója. Az emléktáblát a Brassó Megyei RMDSZ, a Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal partnerségben állítatta. https://klmt.ro 2016. február 26.Nem kér Toró Tamásból a Brassó megyei RMDSZTámogatja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) összefogást sürgető javaslatát az RMDSZ Brassó megyében, „eleget téve a helyi közösség által több ízben is megfogalmazott igénynek”. A szövetség megyei szervezetének elnöke, Kovács Attila által aláírt csütörtöki közlemény szerint felkészült, felelősségteljes és hiteles személyeket akarnak jelölni a helyhatósági választásokon, ezért a néppárttól „tisztességes és a közösségi feladatnak megfelelő személyek” nevesítését várják, akikkel „valós eredményekért lehet dolgozni, és érdemben tudják képviselni magyar közösséget”. A közlemény egyértelműen utal arra, hogy a négy évvel ezelőtti közös brassói jelöltlistán tanácsosi mandátumhoz jutott néppárti képviselő, Toró Tamás – akinek a nevéhez az RMDSZ szerint több olyan incidens fűződik, melyek megkérdőjelezik a hitelességét – nem tartozik azok közé, akiket szívesen látnának az összefogás listáján. Megjegyzik azt is, hogy az EMNP a 2012-es önkormányzati választásokon „a megegyezés ellenére” több településen is jelöltet állított, a parlamenti választásokon pedig „a néppárt miatt maradt parlamenti képviselő nélkül a Brassó megyei magyarság”. „Mindezek ellenére (…) készek vagyunk megtenni a szükséges lépéseket a közös magyar érdek érvényesítése felé. Nyitottak vagyunk akár arra is, hogy bármelyik településen bármilyen formában döntsünk a jelöltekről, akár szélesebb körű konzultáció eredményeképp, bevonva egyházakat, a civil szervezeteket” – olvasható továbbá a közleményben. Sándor Levente, a néppárt brassói szervezetének elnöke a Krónika érdeklődésére példaértékűnek nevezte, hogy az RMDSZ Brassó megyei szervezete is készen áll arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket a közös magyar érdek érvényesítése érdekében. „Örülünk annak, hogy vannak még olyan megyék az országban, ahol nyíltan és őszintén lehet beszélni a magyar összefogásról – jegyezte meg Sándor Levente, aki nem kívánta részletesen kommentálni az RMDSZ-közleményt. – Én a párbeszédben hiszek. Majd leülünk és megbeszéljük, hogy egészen pontosan mi az, amit kifogásolnak, milyen hitelességet megkérdőjelező incidensekre gondolnak.” A néppárti politikus azonban megjegyezte, nem szegték meg a korábbi megegyezést azzal, hogy önálló tanácsosi listát állítottak két olyan településen – Hétfaluban és Apácán –, ahol a versenyhelyzet egyáltalán nem veszélyeztette a magyar képviseletet. A parlamenti választásokkal kapcsolatban megjegyezte: az EMNP nem hibáztatható a képviselői mandátum elvesztése miatt, mivel a néppárt nem méretkezett meg abban a választókerületben, ahol az RMDSZ jelöltje esélyesnek számított. Amint arról beszámoltunk, négy évvel ezelőtt az RMDSZ listáján Szente László és a néppártos Toró Tamás jutott tanácsosi mandátumhoz Brassóban, a két alakulat közti helyi szintű együttműködés azonban korántsem volt felhőtlen. 2013-ban az EMNP azt rótta fel a szövetség helyi szervezetének, hogy meg akarja fosztani mandátumától Torót, arra hivatkozva, hogy a képviselő tanácsosi tiszteletdíjából nem fizeti az RMDSZ-nek a tagsági díjat. A szövetség végül nem vonta meg a politikai támogatást Torótól. A néppárt azt is etikátlannak tartotta, hogy 2013-ban az RMDSZ minden előzetes egyeztetés nélkül bejelentette, hogy megszervezi a Brassó Megyei Magyar Napokat annak ellenére, hogy Brassóban már 2011 óta tartanak magyar napokat a néppárt kezdeményezésére. Az együttműködésnek az sem tett jót, hogy Toró egy tettlegességig fajuló sepsiszentgyörgyi kocsmai összeszólalkozás főszereplője volt tavaly decemberben, ezt követően pedig az RMDSZ Brassó megyei szervezete elhatárolódott Toró Tamástól, és közleményben jelezte: a városi tanácsos nem méltó arra, hogy a brassói magyarságot képviselje, és elvárják tőle, hogy mondjon le a tisztségéről. Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár) 2016. február 27.Átadták az Ezüstfenyő-díjakat MarosvásárhelyenHuszonhárman részesültek Ezüstfenyő-díjban, amelyet 14. alkalommal adták át az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülését megelőzően Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében. A díjakat Kelemen Hunor adta át. A szövetségi elnök elmondta: 26 év telt el azóta, hogy megbukott a kommunista diktatúra. Olyan munkát kezdett el a magyarság, amely hosszú utat járt meg, míg a világ megváltozott körülöttünk és gyors változások fognak következni. A politikus közölte: mindig olyanoknak mondanak köszönetet, akik az előző évben szolgálatot, önzetlen munkát végeztek, olyat, amire nagy szükség volt a legkisebb közösségtől a legnagyobbig. Ezen személyek tevékenységét hiánypótlónak és nélkülözhetetlennek nevezte a szövetségi elnök. A mai világban ritkán történik meg, hogy megköszönjenek valamit, ritkábban, mint kellene – hangsúlyozta Kelemen. Az RMDSZ ezért díjazza ezeket az embereket, ugyanis az elvégzett munkáért hála jár. Hihetetlenül sok munkát kell még elvégezni, újrakezdeni, falakat újraépíteni – mondta a politikus. A 2015-ös évben végzett munkásságukért Ezüstfenyő-díjat kaptak: Bogdán Zsolt, Borzási Gyula, Bréda Lajos, Buchwald Péter, dr. Búzás Antal Árpád, Capusan Edit Réka, Damokos Csaba, Gyerkó Levente, Haszmann Pál Péter, Ihász János, Kereskényi Sándor, Kovács Jenő, Kun László, Náznán B. Olga, Plesch Katalin, Puskel Péter, Somogyi Gyula, Szabó Kálmán, Imre, Szente László, Takács Ibolya, Tófalvi Éva, Vida Katalin, Vincze András. maszol.ro 2017. augusztus 21.Tartalmas ünnep Szent István király tiszteletéreSzent István királyra emlékezhetett a Brassó megyei magyar közösség augusztus 19-én és 20-án. Az első magyar király tiszteletére idén több újdonsággal szolgáltak a szervezők: kétnapos programot terveztek az eddigi egy helyett, első alkalommal került sor ökumenikus kenyéráldásra, továbbá a hagyományos program kiegészült egy modern előadással, illetve idén szerveztek először Szent István-napi ünnepséget augusztus 20-án. Ünnepi szentmisén emlékeztek augusztus 19-én a Brassó-Belvárosi Szent Péter és Pál Római Katolikus Templomban. A misét Birton Róbert-Attila segédlelkész és Farkas Ervin, a Jézus Szent Szíve plébánia segédlelkésze tartották, akik az egyetemesen elismert szent király által vallott értékeket emelték ki. A megemlékezés az idén újdonságnak számító ökumenikus kenyéráldással folytatódott a főgimnázium udvarán található Széchenyi István emléktáblánál, ahol Kovács Attila, megyei RMDSZ-elnök, illetve Ambrus Izabella, a Brassó megyei magyarok parlamenti képviselője mondott köszöntőt. „Augusztus 20. a hálaadás, az öröm ünnepe, mivel az új kenyér megszentelése is ekkor történik. Jó alkalom arra, hogy hitünket megerősítsük: azt a hitet, amelyre alapozhatunk a közösség- és jövőépítésben. Ma hálát adhatunk a kenyérért, a mindennapi betevőért, hiszen ez biztonságot ad emberi létünkhöz.” – mondta el Ambrus Izabella. Az ökuménia jegyében Bálint László és Ménessy Miklós református lelkészek, Szász Ferenc unitárius lelkész, Birton Róbert és Farkas Ervin katolikus segédlelkészek áldották meg az új kenyeret, amelyből a résztvevők kostolót kaptak. A Három szín című verset szavalta el Pál Imre bácsi, aki kitartóan elviszi minden magyar nemzeti ünnepre saját készítésű magyar zászlóját. Folytatásként az RMDSZ, az Áprily Lajos Főgimnázium, a Brassói Turista Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend Négyfalusi osztályának képviselői helyeztek el koszorúkat tiszteletük jeléül Széchenyi István emléktáblánál. Végül a magyar és székely himnusz eléneklésében közreműködött a Brassói Magyar Dalárda. Az augusztus 19-ei program zárásaként Marosán Csaba, kolozsvári színművész mutatta be Arany János születésének 200. évfordulójára készített műsorát az Áprily Lajos Főgimnázium dísztermében. Különleges előadásán úgy vezette végig a közönséget Arany életútján, hogy egy eddig ismeretlenebb, derűsebb, humorosabb arcát villantotta fel, így volt nevetés, közös szavalás és interaktív közönségkérdések is. Végül a kolozsvári színművész ajánlásával levetítették a Szent László legenda című rövidfilmet, amely szabadon megtekinthető a Youtube online videókezelő oldalon, a Kolozsvári Magyar Napok csatornán. Augusztus 20-án, az első Szent István-napi ünnepségen Kovács Attila, megyei RMDSZ-elnök köszönötte a több mint 150 személyes közönséget. Öt kiemelkedő személyiség, Szent István király, Szent László király, Arany János költő, Áprily Lajos, Brassóban született költő és Lendvay Éva, tavaly elhunyt brassói magyar költő kapcsán kiemelte, hogy ahogyan ők, mi is mind alakítjuk jelenünket, értéket teremtve a saját jelenünkben és környezetünkben. Továbbá kifejtette: „köztünk, Brassó megyei magyarok közt is vannak értékteremtő munkát vállaló személyek, akikre oda kell tudnunk figyelni. Mindennek a lényege az odafigyelés. Úgy gondolom, hogy ma, amikor az ünnepség a helyiekről szól a helyi magyar közösségnek, együtt figyelünk oda egymásra, értékeinkre, értékteremtő személyiségeinkre. A figyelem gondoskodás, törődés, közvetett módon pedig a közösségünk fennmaradását is jelentheti.” A közösségépítő munkáért való hála jeléül tizenegy díjat vehettek át Brassó megyei szervezetek képviselői. Olyan személyek ők, akik szinte függő módjára vállalnak felelősséget a magyar kultúráért, oktatásért, a magyar gyerekekért, a hagyományokért, a műemlékekért, a magyar nyelvért, a magyar médiáért. A Brassó megyei magyar közössért díjat Kovács Attila átadta a 105-ös Szemlér Ferenc Cserkészcsapatnak – a díjat átvette Szőcs József, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületnek – a díjat átvette Házy Eszter, az Áprily Lajos Főgimnáziumnak – a díjat átvette Antal Annamária iskolaigazgató és Petki Pál, volt igazgató, a Barcasági Csángó Alapítványnak – a díjat átvette Gócza István, a Brassai Magyar Adásnak – a díjat átvette Bálint Ferenc, a Brassói Erdélyi Kárpát Egyesületnek – a díjat átvette Kovács Lehel és Szász Ágnes, a Brassói Lapok Alapítványnak – a díjat átvette Ambrus Attila, a Brassói Magyar Dalárdának – a díjat átvette Varga Pál és Imre Zsuzsa, a Felfalusi Kovács Antal Alapítványnak – a díjat átvette Dobolyi István, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak – a díjat átvette Szente László, a Reiff István-Búzavirág Alapítványnak – a díjat átvette Reiff Zsuzsa. A díjátadó után kezdődött a kulturális műsor, amely keretein belül helyi fellépők, fiatal tehetségek ünnepi előadását tekinthette meg a közönség. Bodor Anita, 12-es tanuló különleges átéléssel szavalta el Sík Sándor Szent István-himnusz című versét, majd Boldi Tihamér és Ferencz Nagy Zoltán, 10-es tanulók olvasták fel Szent István király Imre herceghez írt intelmeit. Páll Beatrice egyetemista önállóan készült az ünnepre az általa választott éneksorral, a nézők egy fiatal tehetséget láthattak a színpadon. Az egyedi mozgásukról és hangzásukról ismert Tatrangi Boricások táncelőadásával folytatódott a műsor, majd egyperces csenddel emlékeztek a nemrégiben elhunyt boricás fiatalra, Váncsa Zsoltra. Végül, az ünnepi program méltó zárásaként a nagy múltra visszatekintő Búzavirág Néptáncegyüttes mutatta be zenés és táncos műsorát. Dicséret illet minden közreműködőt, akinek köszönhetően tartalmas, színvonalas megemlékezésen és ünnepségen vehetett részt a helyi magyar közösség. Az esemény főtámogatója az RMDSZ – Communitas Alapítvány, szervezője a Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács. brasso.rmdsz.ro lapozás: 1-19
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
